Ha valaki tapasztalt anyukákat, vagy már várandósokat kérdez, milyen könyveket ajánlana neki, amit olvasva felkészülhet a szülésére, tájékozódhat, erősödhet döntéseiben és önbizalmában, akkor megvannak azok a „slágerkönyvek”, amiket szinte mindenki ajánl. Én most egy eddig számomra eddig ismeretlen könyvvel fogom kiegészíteni, amit pont egy kismama ismerősömtől kaptam.
Giorgia Cozza : Ingyenbaba (Hogyan neveljenek boldog gyereket anélkül, hogy egy vagyont költenénk rá?) című könyvét gyakorlatilag egy mondattal össze lehetne foglalni: Te/Ti vagy(tok) az(ok), aki(k)re a babádnak a legjobban szüksége van.
A könyv igen plasztikusan taglalja, hogy gyakorlatilag egy külső (láthatatlan) nyomás, a reklámok, a közösségi média, egy teljesen más kulturális norma, egy kirakatvilág alapján feltételezzük, mi (leendő) szülők, hogy mit kell feltétlenül megvennünk a babánk érkezésekor, nem pedig a gyermek valós érzelmi igényeinek megfelelően.
Pedig a képlet egyszerű: Amire a babának szüksége van, az nem más, mint lét- és érzelmi biztonság, testi kontaktus, mindenekelőtt a szülők közelsége, fizikai és érzelmi értelemben egyaránt. „Mit kell beszerezni? Egy kisgyermeknek csak az anyja ölelése, a teje és sok-sok szeretet kell. Másra nincs szüksége.”
A könyv segítséget nyújt a szülőknek abban, hogy jobban higgyenek magukban, hogy bizalommal forduljanak gyermekeik igényei felé, és megtalálják magukban a szükséges erőforrásokat, hogy elegendő szeretettel és megbecsüléssel tudják felnevelni a gyerekeiket.
Külön témakörönként, mint pl. táplálás, cumi, kelengye, hozzátáplálás, játékok, ruházkodás, pelenkák stb. olvashatunk gyakorlati tippeket, szülői tapasztalatokat, ami szintén kézzelfogható segítség. És könnyen érthető példákkal szemlélteti, hogy megkönnyítse majdan a választás, döntést: „Egy gyerek 3 alatt kb. 4500 pelenkát használ el, amihez 20 nagyméretű fa kivágása szükséges”.
Arra kis kitér az írónő, mire van szüksége a szülőnek: minőségi (én-)időre, regenerálódásra, tehát sokkal jobb befektetés az, ha kismama jógára, szülésfelkészítőre, masszázsra, közös regeneráló programokra, illetve majd gyermekágyas segítségre költi el azt a pénzt, amiből méregdrága márkás ruhákat, hercegnős kiságyat, a legdivatosabb kiscipőt vette volna meg babájának, hisz nem azok a baba valós igényei.
Viszont az Anya valós igényei igenis fontosak! „Mire van szüksége egy nőnek, aki épp most hozott világra egy gyermeket? Időre, bizalomra és támaszra.” Én magam is azt vallom, hogy ha Anya jól van, akkor nem csupán a baba, hanem a család is jól van. De ha nem, hajjaj J
Csak olyan nehéz magunkat előre venni a sorban, szinte soha nem sikerül. Ezt a könyvet olvasva, ha már a babát várva valahogy „begyakoroljuk” ezt, akkor nem lesz olyan éles a váltás, a lelkiismeret furdalás, önmarcangolás a gyermekágyas lét alatt/után. Sőt, ezt a látásmódot be is építhetjük a családunkba, kivetíthetjük más területekre, ezáltal nem csupán spórolunk, mert ugye itt nem egészen erről van szó, hanem ugyanazon forrás másféle felosztására, hanem ezáltal tudatosabban vásárló és környezettudatos felnőtt, család leszünk, amely szemléletet gyermekeink már az anyatejjel beszívják magukba. Szó szerint 🙂
Hisz amire egy babának szüksége van, azt nem lehet üzletekben megvenni: azt a családon keresztül kell megtapasztalnia.
Annál sokkal többet nyújt: segít a szülőknek abban, hogy nem engedve a marketing, a fogyasztói társadalom és a piac nyomásának jobban higgyenek magukban, hogy bizalommal forduljanak gyermekeik igényei felé, és megtalálják magukban a szükséges erőforrásokat, hogy elegendő szeretettel és megbecsüléssel tudják felnevelni gyerekeiket.
Jó olvasást!
Sofia Iivarinen képe a Pixabay -en.
